Sétáltass kutyát!

Kérdezzen ön is szakértőnktől!

Ha ön is kérdezne regisztráljon vagy jelentkezzen be!
Log In
 
 

  • # 304 | 2009. 07. 26. | AST


    Tisztelt Ügyvédnő! Segítségre volna szükségünk! Szolgálati lakásban lakunk majdnem 3 éve, másfél éve itt lakik velünk mentett kutyánk is. Róla elég annyit tudni, hogy imádják a gyerekek, senkit nem bánt, a szomszédok kutyáival is jól kijön. Lakógyűlésen bemutattuk a többieknek érkezéskor, senkinek nem volt ellenvetése. Problémánk a következő. Új parancsnokot kaptunk, aki ideköltözött... Szerintünk fél a kutyáktól vagy valamiért nem szereti őket. A terve az, hogy kitiltja a házból a kutyákat. Megteheti ezt? Bármilyen megoldás érdekel, mert hiába a főnökünk, a lakók harcba szállnak kutyáikért, ha volna megoldás. Annyit tudunk, hogy ez az ember leadta a társasházi törvényt a benti jogásznak, hogy dolgozza át úgy, hogy kutyatartás ne lehessen benne. Megteheti ezt? Azért is kérdezzük, mert a szolgálati lakás nálunk nem minősül társasháznak, mert egyetlen magántulajdon sincs benne (ha jól tudjuk ez is feltétele a minősítésnek). Kérjük, amennyiben van ideje, legyen szíves válaszoljon nekünk,

    Túl kevés az információ ahhoz ,hogy bármit is mondjak.

  • # 293 | 2009. 07. 22. | barocarmen


    Tistelt Ügyvédnő!Szeretném a tanácsat kérni, februárban vettem egy kutyust, a szerződésben az áll hogy nem vállal felelőséget rejtett hibáért,nem garantálja hogy kiállításra vihető vagy tenyészthető.Tenyésztő az eladás pillanatában nem tud semmiféle rejtett hibáról,kivéve az alább rögzítetteket herék, tejfogak és itt egy pipa van.Már az orvosnál vásárlás után kiderült hogy a herék nem szálltak le a hasüregben vannak, az orvos tanácsára vártunk nyolcadik hónapig,de sajnos nem szálltak le ezért műteni kell.A tenyésztőnek telefonáltam már mikor megtudtam, de nem jelentkezett azóta,tehetek e valamit,van-e valamilyen lehetőségem,hogy legalább a műtét árát visszakaphassam.Válaszát előre is köszönöm.

    A szavatossági -rejtett hiba- felelőséget a törvény írja elő, ezért azt nem lehet kizárni. A törvénybe ütköző szerződési feltételt bíróság előtt lehet semmissé nyilvánítani,Azonban a szavatossági hiba, csak olyan hiba lehet, ami a "dolgot" rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi. Egy átlagárért vett kutyától annyi várható el, hogy egészséges és fajtatiszta legyen, ha a szerződésben más ígéret nem szerepel.
    A rejtett hiba a kiderüléstől számítva 60 napon belül reklamálható és a vételtől számított egy éven belül.
    Az Ön igénye többszörösen is alaptalannak tűnik. Először is azért, mert a "pipából" Ön pontosan tudhatta, hogy a kutya rejtettheréjű, azért a hibáért amiről a vevő tudott az eladót utólag nem lehet felelőségre vonni. Amennyiben ez nem így van akkor is közvetlenül a vétel után Ön a hibáról tudomást szerzett, azonban az orvos tanácsára vártak-ha jól értem -arra, hogy a kutya a nyolcadik hónapját betöltse. Én a Zöldág professzor "Kutyagenetikai" könyvében azt olvastam, hogy, ha a kutyának 6 hónapos koráig nem jön le a heréje, az már rejtettheréjűnek minősül. Úgyhogy nem tudom biztatni, mert Önnek elsődlegesen a hiba kiderülése után azaz három hónapos korban kellett volna reklamálni. Erre még a joggyakorlat szerint rá lehet számítani, hogy a végleges állapot a 6 hónapos korig alakul ki, addig még magától lejöhet, de Ön már ezen a határidőn is túl van. Úgyhogy az eladó eredményesen hivatkozhat egyrészt arra, hogy Ön a vételkor tudott a hibáról,és ezt dokumentummal is tudja igazolni, másrészt a hiba végleges felismerhetőségétől is már eltelt 60 nap. Úgyhogy a műtét árát nem követelheti, amit egyébként sem követelhetne, legfeljebb a vételár 50%.-át.

  • # 292 | 2009. 07. 21. | formanek.monika


    Tisztelt Ügyvédnő!A következőkben kérném a tanácsát.2 fajtatiszta német juhászkutyánk van,falun lakunk, nem újdonság a kutyatartás.A melletünk lévő házban bérlők élnek, akik, elmondásuk szerint hozzászoktak az ugatáshoz,mert ha mozgás van, a kutyák jeleznek(szükségtelenül nem).A ház tulajdonosa viszont, aki 3 km-el arrébb él,megfenyegetett minket,hogy elbontja a kerítését,hogy a kutyák átmenjenek,aztán lelövi őket,mert elviselhetetlen az ugatásuk.A jegyző szerint,mivel mi vagyunk a kutyatartók,nekünk kell alkalmazkodni,de a kutyák már ott voltak,amikor a tulajdonosok megörökölték a házat.Sajnos a falunak nincs külön rendelete az állattartásról,a jegyző szerint ránk az általános szabályok vonatkoznak.De azokat hol találom?Hol, és milyen törvényszám alatt tudom én elolvasni az általános szabályokat,hogy tudjam,mit tehetek, és mit nem? Várnám véleményét, és az információkat ez ügyben! Előre is köszönöm.

    Polgári törvénykönyv 100 és 109.§. rendezi a birtokháborítási ügyeket. Lényeg, hogy általános mértékű ugatás szükségtelen zavarást nem okoz. Aki kutya mellé költözik pláne falura, annak a szükséges mértékű ugatást türnie kell.Ha csak akkor ugatnak a kutyák, ha jeleznek valami szokatlant az szükségtelen mértékű zavarásnak nem minősül. A jegyző rosszul tudja, az állattartó nem másodrendű állampolgár, így nem neki kell alkalmazkodnia az odaköltözőkhöz. A helyes megfogalmazás, hogy az embereknek kölcsönösen kell alkalmazkodniuk egymáshoz és elkerülni, hogy a szükséges mértéken túl zavarják egymást.

  • # 284 | 2009. 07. 17. | anonimusz


    Tisztelt Ügyvédnő!Falun lakom.Szomszédunkkal szemben lévő háznál nyílt egy vendéglátó egység,mely a portája hátsó részén működik.Parkoló az udvarban van,így biztosítania kell a bejárást.Ezt csak úgy tudja megoldani,hogy a kapu nyitva van a nyitvatartás alatt.Viszont van két kutyája melyek az utcán vannak hajnaltól késő estig.Nagytestű kutyákról van szó.Támadják a kerékpározókat,motorosokat,stb..Minden hajnalban arra ébredünk hogy rohangálnak a szomszéd elött fel-alá, cukkolva a szomszéd kutyáit ami ugye elég hangos ugatással jár.Ez van este11-kor is.Szeretném megkérdezni mit lehet ilyen esetben tenni?Hivatalból már kapott felszólítást,ennek ellenére sem változott a helyzet.Válaszát előre is köszönöm!

    Már többször leírtam, hogy amennyiben az ebtartás nem felel meg az állatvédelmi törvényben leírtaknak- ami az állat kóborlását is tiltja- a jegyző jogosult az állattartást megtiltani, vagy korlátozni.

  • # 262 | 2009. 07. 06. | fribike


    Tisztelt ügyvédnő! Márciusban (áron alul, kölyök árban...)fajtaváltás miatt eladtam egy 7 tagú mopsz tenyészetet, melyek között voltak kiváló, fiatal, és idősödő tenyész szukák is.Azóta a vevőnél mindannyian rosszul ellettek, a kölykök elpusztultak, ami nálam addig nem fordult elő.A vevő most követelőzik, hogy adjam vissza a pénzét, visszahozza a kutyákat, vagy jogi útra tereli a dolgot. Mit tehetek? Kinek mihez van joga ez esetben? A kutyákról semmit nem titkoltam el előtte, a hibáikat is mind ismerte az adás- vételkor. Várom és kelőre is köszönöm mielőbbi válaszát!

    Csoportos ebeladók , fajtaváltók a kutyát megélhetési forrásként kezelők egymás közötti konfliktusainak megoldására nincs kompetenciám.

  • # 259 | 2009. 07. 06. | ballaib


    Tisztelt Ugyvedno! 5 eve van tulajdonoban egy tarsashazi lakas. A lakasomhoz 20 m2 tetoterasz tartozik es kozos kertje is van a haznak. Ezert uj berloim nagyon orultek ennek, akik egy kis csivavaval koltoztek volna be. A kozos kepviselot megkeresetem, milyen szabalyok vonatkoznak nalunk a kutyatartasra. Az szmsz szerint:Ebtartás mértékét és módját önkormányzati rendelet szabja meg, amelyhez képest a Társasházban lehetőleg kistestű kutyát célszerű tartani. A kutyatartáshoz a közvetlen (mellette, fölötti és alatta lakó) szomszéd írásbeli beleegyezése szükséges. A problema az, hogy a mellettem levo szomszed semmibe nem egyezik bele (ez okoz szamara oromet), igy a kutyatartasba sem -hiaba a tobbi szomszed beleegyezne.Jelenlegi indoka, hogy szerinte allatkinzas egy kutyat lakasban tartani, ezert nem jarul hozza. En persze meg elvesztem a berloimet. Tehetek az ilyen emberek ellen valamit? Eleg a 2/3ados beleegyezes kutyatartashoz?

    Az állattartáshoz a szomszédok részéről megkövetelt hozzájárulással kapcsolatban az Alkotmánybíróság 23/2000. (VI. 28.) AB határozata kimondta, hogy „[a] széleskörűen megkövetelt előzetes írásbeli hozzájárulás aránytalan tulajdoni korlátozást jelenthet. […] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint [az önkormányzati rendelet azon rendelkezése], amely az ebtartáshoz az ebtartó lakása alatti, feletti, illetve az azonos szinten lakók összességének előzetes írásbeli hozzájárulását követeli meg, aránytalanul korlátozza a tulajdonhoz (zavartalan lakáshasználathoz) való jogot.” (ABH 2000, 134, 137.)
    Nem említi, hogy hol lakik, de nincs akadálya, hogy a helyi rendeletet hivatkozott rendelkezését bárki megtámadja az Alkotmánybíróság előtt. Addig is javaslom, hívjanak össze közgyűlést és akár úgy is módosítsák az SZMSZ-t, hogy az ebtartó lakása alatti, feletti, illetve az azonos szinten lakók 2/3-ának hozzájárulása esetén tartható az eb, de méginkább ajánlom, hogy már eleve a 2008. évi XLVI.törvény rendelkezései szerint szabják meg az állattartást, melynek 2.§. (e) pontja a törvény alkalmazási körét kiterjeszti minden állattartásra, az 6.§. (5) bekezdése szerint az állat tartását csak állat -egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi indokkal lehet korlátozni.

  • # 247 | 2009. 07. 02. | Anonymus


    Tisztel Ügyvédnő. 3 lakásos társaslakásba lakunk és mi voltunk az elsö lakók. A középsö lako pár honap után hozot egy kutyát amit meg sem kérdezett senkit. A probléma most a kutya ürülék amit nem szednek ösze és amikor szolunk bánto megjegyzéseket tesz. Ebböl kifolyolag rengeteg a légy és betegséget terjeszthetnek, mivel gyerekek vannak nem tudom hová forduljak, mi a jogi eljárása ennek? Válaszát elöre is köszönöm.

    A városi élethez hozzátartozik a kutyatartás és a kutya ürülék összeszedése is. Először hívjanak össze társasházi ülést és beszéljék meg a problémát, utána, ha a probléma továbbra is fenn áll a jegyző korlátozhat állattartást. Az már a környezetet is minősíti, ha ők sem szedik össze a szennyeződést inkább eltűrik a legyeket.

  • # 214 | 2009. 06. 27. | Anonymus


    Kedves Ügyvédnő,tisztelettel megkérem, hogy segitsen abban a 14-családos társasház alakuló közgyülés ami most lessz 30-án.Kutyatartással kapcsolatba ami mindkét lakótársam jobbról balról kutyát tart a lakásába mellettem nem szeretném, hogy ez igy legyen!Ugatnak a lakásba az udvaron, kertben,széklet,vizelet,nem beszélve a lépcsőházba lévő esetleges ürülékről.Kérem tájékoztasson lehet vagy nem lehet macskakutyát tartani??? Ha nem:- mit tegyek az alakuló közgyülésen!Szerintem ez egy állatkinzás mert nem akkor és oda végzi a kutya a dolgát amikor éppen akarja, vagy szeretné,majd a Gazdi mikor haza óhalyt jönni????????Maradok őszinte tisztelettel Balázs.Email:kuci47@invitel.hu

    A szerzett jogokat a társasháznak is tiszteletben kell tartania. Tehát, ha már ott laknak a kutyák, ezt a tényt a közgyűlés nem hagyhatja figyelmen kívül és nem is tilthatja meg a már fennálló állattartást. Arra még nem gondolt, hogy az ügyeket nem "tiltással", hanem megbeszéléssel kellene rendezni? Az számomra magától értetődik, hogy megbeszélik egymás között, hogy mindenki eltakarítja maga után a keletkező szennyeződést, ami vonatkozik a kutya után maradt szennyeződésre épp úgy, mint a többi lakótárs által keletkező más szennyeződésre pl. cigaretta csikk, behordott sár stb. Azt mindenkinek tudomásul kell venni, hogy az élet zajokkal jár, így nem kifogásolható, ha a kutya jelez, ugat, a gyerekek kiabálnak, a családok néha veszekednek stb. Amennyiben ez nem lépi át azt a határt, amit már semmi sem indokol, akkor elvárható a környezet toleranciája. Természetesen a szükségtelen zavarást pl., ha az állat egész nap bezárva üvölt , azt nem köteles a környezet eltűrni, de ez nem felel meg a felelős állattartás szabályainak sem. Ilyenkor a megoldás a birtokvédelmi per, de remélhetőleg Önök kultúrált emberek és megbeszéléssel rendezik az ügyet.

  • # 206 | 2009. 06. 24. | Anonymus


    Tisztelt Dr. Pozsonyi Anikó! Szeretném a véleményét kikérni az alábbi ugyben. Egy 14 lakásos kertes, zugloi társasházban van egy lakásom amit szeretnék bérbe adni. A ház még nem alakult társasházzá és alapito okiratunk sincs még ami szabályozná a társasházban a kutya tartását. 6-7 éve az egyik társasház tulajdonosnak volt egy vizsla kutyája, ö azota eladta a lakását. A jelenlegi bérlo jeloltem egy West-i fehér terrierrel - kis méretu 8 éves kutyussal szeretne koltozni. Szeretném megtudni hogy milyen kitételeket javasolna beleirni a bérleti szerzödésbe mind a tulajdonomban lévö lakás használatával mind pedig a társasház kozos helységeinek, (kert, zárt kocsibeállo, lépcsoház-takaritás) illetoen. A tulajdonos társakat kell-e tájékoztatnom elore, hogy kutyás bérlom lesz? Segitségét elore is megkoszonve, Tisztelettel: Gallego Mária v-maria@freemail.hu

    Amit leír az önmagának is ellentmondó. Részben azt írja, hogy társasházban él, részben, hogy az még nem alakult társasházzá. Amennyiben az utóbbi az igaz, akkor a társasházi törvény követelményei nem alkalmazhatók, azaz a lakótársak nem tilthatják meg az egyébként korrekt állattartást. Legjobb, ha azt írja be a szerződésbe, hogy az állattartás során a bérlő köteles, az állategészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti környezet és természetvédelmi szabályokat betartani, továbbá, hogy az állattartással szükségtelen zavarást nem okozhat. Magyarán, a kutyát a lakásban tartsa, a közös részen a békesség kedvéért pórázon vezesse, tartsa tisztán az állatot, ne ugasson indokolatlanul, takarítsa fel utána a szennyeződést. Nem hinném, hogy egy kis 8 éves westie egetverő problémákat okozna.

  • # 190 | 2009. 06. 22. | Anonymus


    Tisztelt Ügyvédnő!Az lenne a kérdésem,hogy milyen módon lehet létrehozni egy alapítványt? Szükség van -e saját tőkére,ha igen akkor mennyire?(az elaltatásra váró kutyák érdekében).Lehet-e ,kell-e,érdemes-e ökormányzati segítséget kérni,vagy valamilyen más állami szervhez kell fordulni?Válaszát köszönöm,tisztelettel K.M.

    A Polgári törvénykönyv 74/A-tól g.-ig foglalkozik az alapítvány létrehozásának feltételeivel.
első ... 6 7 8 9 10  ... utolsó