Kutyapszichológia.hu Általános cikkgyüjtemény a kutyatartásról és kutyanevelésről

Tisztelt Szakértő Úr ! Szeretnék tanácsot kérni öntől!Van egy 5 hónapos Amerikai Bulldog kutyánk.12 hetesen hoztuk el az anyja mellől,akkor nem tűnt fel,hogy valami nem lenne rendben nála,de most már nagyon úgy néz ki.Ahogy nő egyre jobban fél mindenkitől néha már betegesnek látjuk.Ha bent a lakásban,egy hangosabb zajtól is fél,ha valaki idegen jön föl-alá rohangál félelmében közben ugat meg morog és remeg.Az anyósommal egy udvarban lakunk,de ha bejön hozzánk a kutya majdnem világgá megy .Előfordul,hogy a férjem hazajön attól is fél kb. 10-15 percig.A napokban történt, hogy a férjem engedte a lakásból,de én közben behívtam enni és mikor a férjem egy másik kabátban bejött úgy megijedt a kutya,hogy teljes erejéből nekirontott az ajtónak föl-alá rohangált és ő hiába szólt neki.Kipróbáltuk hogy én is felvettem a kabátot, tőlem nem félt.Én és a legkisebbik fiam az akitől még soha nem ijedt meg.Úgy viselkedik olyankor mint ha pánikba esne.Soha nem volt a bántva gyerekek is imádják.

Tisztelt Szakértő! Van egy 3,5 éves német közép spitz kan kutyám. Többször előfordult, hogy ha emelt hangon szóltunk hozzá, akkor morgott. De kb egy fél éve vettük nála észre, hogy ha már csak simán hozzászólunk vagy megkérdezzük, hogy pl: „Dani mit csinálsz?”, a kutya morgással válaszol, ha kiküldjük a szobából vagy elküldjük a helyére, akkor ugyan megcsinálja amit kérünk de közben morog. Egy 1,5-2 hónapja tűnt fel, hogy ha odajön hozzánk és simogatjuk ő csóválja a farkát, nyalja a kezünket és közben morog mintha haragudna. Nem tudjuk, miért csinálja ezt, olyan mintha beszélgetne velünk. Kérem adjon tanácsot, hogy mit tehetnénk az ellen, hogy a kutyánk viselkedése megváltozzon, hogy tudnánk neki ebben segíteni? Igaz ugyan, hogy „csak” egy 8 kg-s kutyáról beszélünk, de néha komolyan megijedünk tőle.

Tisztelt Stefan úr! 3 éves ivartalanított tacskó szuka kutyusunk nagyon félénk. Félelmét agresszióval próbálja palástolni. Idegen kutyával való találkozásánál -határozott rászólással- ez a viselkedés leállítható, utána már normálisan ismerkedik és megnyugszik. A szomszédunkba nemrég egy kutya érkezett (barátságos labrador kan, kb. 1éves). a kutyánk azóta fél a kertünkben, már előre morog és borzolja a szőrét, pedig még nem is látja a kutyát. A két kutyát többször elvittük együtt sétálni. Az utcán nem volt semmilyen probléma. A kutyánkat átvittük a szomszédba is, itt a két kutya nem is figyelt egymásra, a miénk csak szaglászott, míg a labrador a labdáját bűvölte. Mivel próbálkozzunk, hogy oldódjon a kutyánk félelme, mivel néha félelmében még pisilni sem mer kimenni az udvarra. Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértő! 4 éves kan kutyánkat minden nap kocsival viszem ki a mezőre sétálni. Itt szabadon rohangászhat. A kutya itt, és otthon is kézben tartható. A problémát az okozza, hogy amint beszállunk az autóba nagyon erős izgalomba jön. Nagyon hangosan nyüszög, magas hangon vakkant, nyugtalanul izeg-mozog. Vezetés közben hiába szólok rá, nem használ. A földutakon megpróbáltuk, hogy nyüszögés esetén azonnal megálltam és csak akkor mentem tovább, ha elhallgatott. Némi kitartással gyakorolva ez működött. A közúton azonban ezt nem tudom megcsinálni. Mit tanácsol?

Tisztelt Szakértő! Kutyusunk, 5 éves yorkshire terrier szuka 10 napja verekedésbe keveredett és úgy megharapták a farkát, hogy másnap egészen rövidre amputálni kellett. A seb már nagyon szépen gyógyul, azzal várhatóan nem lesz probléma. A kutya viselkedése azonban drasztikusan megváltozott. Régen nagyon hangos, játékos, és néha harcias is volt. A harapás óta csendes, sarokba menekül és ott ücsörög. Idegesen, félve rohan az egyik biztos helyről a másikig és sokszor remeg. Játékokra nem reagál, kézből eszik. A sétától fél, de már hajlandó jönni, séta közben azonban sokszor lemerevedik. Kérem, adjon tanácsot, miként tudnánk a leginkább segíteni kutyánkat abban, hogy túljusson ezen a traumán és ismét vidáman élhessen?

Tisztelt Stefan Úr! Van egy 5 éves beagle lány kutyám. Akinél kb egy éves kora után diagnosztizáltak epilepsziát idegi alapon. A kutyus azóta is minden nap szedi a sevenal gyógyszert. pár havonta van rohama, akkor orvosi tanácsra pár napig, hétig felet kap meg visszaállunk szépen adagolva a negyed tablettákra. Az utóbbi 4 hónap alatt kétszer is költöztem. Egy hónapja szinte napra pontosan és ma a kutyus teljesen bepánikolva szinte felfordította az edész lakást. A szomszédok hívták fel a figylemem minde a kétszer erre. próbálták ajtón keresztül nyugatni szegényt, hiába. keservesen sírt és ugatott. A párom ma arra ment haza,h megrágta a szőnyeget, szétkarmolta az ajtót, feltúrta a szönyeget, szekrényt tólt arréb, szemetest borította fel, stb.. szegénykém totál bestresszelt. :( Lehetett ez a roham miatt? ,hogy otthn egyedül érte és ennyire megijedhetett? tud segíteni nekünk,h még egy ien ne forduljon elő szeégnykémmel,h ennyire megijedjen és ki akarjon szabadulni? Köszönettel, Rita

Két kutyusunk van: "anya és fia". Nagyon rivalizálnak egymással, tolonganak, hogy melyiket simogatom meg előbb. Inkább az anya féltékeny a fiára. Néha úgy tűnt elfogadja a helyét, de aztán megint rivalizálni kezd. A fiú kutya erősebb testalkatú, és nincs ivartalanítva, az anyukája igen. Hogyan kell ilyenkor a kutyákhoz viszonyulni? Próbáljam kifürkészni a köztük lévő rangsort, vagy próbáljam megszerezni az irányítást, és én dönthessem el, hogy melyiket simogatom előbb és esetleg tovább?

Üdvözlettel! Egyszer már szolgált nekünk egy jó tanáccsal, így bizalommal fordulok Önhöz megint! A mostani problémánk az, hogy a kutyánknak van egy "beteges" szokása: amint kinyílik egy szekrény vagy egy nagyobb fiók, ő rögtön beakar mászni oda, főleg alvás és lopkodás céljából. Ezt igazából régebben csinálja, de mostanában árgus szemekkel bámulja-nem szószerint-a szekrényt, hogy mikor nyíilik ki az. Ruhán kívűl mást természetesen nem tárolunk a szekrényeinkben, főleg nem a kutya számára való holmit. A kutyus ivartalanított. Ön mit gondol erről? Maga szerint érdemes lenne elmenni egy kutyasuliba? Köszönöm válaszát!!

Kedves Szakértő! 12 éves keverék, foltos kutyánkat imádjuk. Ő egy befogadott, ivartalanított kan. Teljes értékű családtag, már előre rettegünk a naptól, amikor el kell majd köszönnünk tőle. Pár napja egy hozzá külsőleg teljesen hasonló féléves nőstény kutyust találtunk, szintén az utcán, akit örömmel befogadtunk. Úgy éreztük, nem lehet véletlen, hogy pont ilyen kutyus került az utunkba. Szerencsére az idősebb kutyus szépen befogadta a kicsit, de mégis úgy látom, azóta nagyon szomorú és nem tud úgy pihenni ,mint korábban. Szeretném tudni, hogy egy ilyen idős kutya mennyire érzi meg a változást, belebetegedhet-e abba, hogy úgy érzi, most már őt nem szeretjük annyira. Bár nagyon igyekszünk még jobban törődni vele, nagyon féltjük és lelkiismeret furdalásunk van, amiért életének hátra lévő részére nem biztosítjuk neki a nyugalmat. Van, aki azt mondja, higyjük el, még fiatalíthatja is ez a kis játékos eb. Igazuk van?

Tisztelt Szakértő! A szomszéd telken születtek kiskutyák. Az anyakutya nagyon agresszíven viselkedett minden járókelővel: védte a kölyköket.Ezért többen bottal közlekedtek. Mi a környék lakói próbáltuk etetni és itatni,az anyakutyát és a kölyköket is, Velünk is nagyon agresszív volt.Kb 3 hónapos most az egyik kölyök kutyus, akit sikerült (nagyon nehezen) az anya kutyától elválasztani. Azonban a kiskutya rettenetesen félős. 3 hete van nálunk. Megsimogatni egyáltalán nem engedi magát.Ha közeledünk felé, már menekül is egy számára biztonságos zúgba és morog.Annyit már elértünk, hogy a kezünkből elfogadja az ennivalót,de megfogni és megsimogatni nem tudjuk. Rettenetesen fél szegénykém.Gondolom ez abból adódik, hogy amíg az utcán nevelkedett az anyjával rengeteg negatív tapasztalat érte. Hogyan tudnánk megszelídíteni a kutyát, hogy végre megsimogathassuk és szeretgethessük és kitöröljük belőle a rossz emlékeket?